Gyorsíts az agyadon Csoda kártyával, és az egész családod okosabb lesz!
Tudtad, hogy az egyik féltekéddel fókuszálsz a részletekre, a másikkal a képet egészében fogod fel? Ha az együttműködés nem harmonikus, ebben a játékban nem nyerhetsz!
Próbáld ki!
De ha ez nincs meg egy pillanat alatt, akkor főként az egyik agyféltekéd használod:
Domináns bal féltekével
a fókusz útján jutsz a megoldáshoz, összehasonlítgatsz – tehát lassú vagy!
Hiába látsz mindent részletesen, nem tudatosul, mert el vagy foglalva a keresgéléssel
Amikor a jobb féltekéd a domináns
akkor meg azért vagy lassú, mert bár mindent látsz,
fókusz nincs. Ezért sokáig kell nézned a képet, míg tényleg meglátod.
Hangold össze Csoda kártyával!
.
A győzelem motivál, és az agyad keresi a megoldást.
A megoldás pedig nem más, mint hogy a lehető legjobban összehangolja az agyféltekéid működését. Ez nagyon sokat javít a felfogóképességeden, mert sokkal több információ tudatosul abból, amit látsz.
Referenciának
év tapasztalata fejlesztő pedagógusoktól.
.
A Csodakártyát már több általános iskolában használják napi rendszerességgel napköziben, illetve fejlesztésre (diszlexia, figyelemzavar) és a tanárok ajánlására a szülők is vettek otthonra a gyerekeknek, mert szívesen játszanak vele, rövid idő alatt könnyen megtanulható, ami minden osztályban megfigyelhető volt, hogy jobb a kedvük, a figyelmük kiterjedtebb, gyorsabban jutnak megoldáshoz. A visszajelzések alapján átlagosan 3-4 hét rendszeres játék /napi fél óra/ már megalapozza a betűtévesztés megszűnését, a figyelem alaposabb lesz, hosszabban tart. Amikor valaki 3 kört hibátlanul, villámgyorsan (egy másodperc egy mutatás) végigvisz, az már összehangolt működés. Ez után már elég hetente elővenni, utána havonta.
.
A Csoda kártya zseniális játék, az igazi értéke :
MINDEN JOBBAN MEGY, HA AZ AGY GYORSABBAN, PONTOSABBAN MŰKÖDIK!
Csak
1
kattintásra vagy tőle!
Kipróbálod?
Még soha ilyen olcsón nem szereztél ekkora örömet a családodnak…
Ez az egyetlen olyan játék, ami minden ismert módon javítja az agyféltekék együttműködését, és közben nem tudja senki, miért mindig ezt vesszük le a polcról, amikor együtt akarunk játszani…
